|
TÉNYEK & TIPPEK
Légszennyezés Budapesten:
- Budapesten közel 600 ezer gépkocsi van
bejegyezve, emellett több mint 12 ezer motorkerékpárt és 70
ezer feletti teherautót tartanak nyilván. A fovárosba naponta
belépő személyautók száma meghaladja a 230 ezret, tovább szennyezve
az amúgy is szinte elviselhetetlen levegőt.
- Az utóbbi években Budapesten évente körülbelül
20 000-rel nott az autók száma. A mindennapos dugókban egy
autó körülbelül 4 méter hosszan foglalja el az utakat, tehát
az évente vásárolt kocsik egy 80 km-es sort tesznek ki.
- A főváros belső területein három-négy
lakásra jut egy parkolóhely.
--------------------------------------------------------------------------------------------------------
A légszennyezés
külső költségei
Az 1998. évi kibocsátási adatokat és a 2000. évi árakat használva
országonként - (Luxemburgot kivéve) és az Európai Unióra vonatkozóan
- számszerűsítették a légszennyező anyagok által okozott átlagos
károkat, illetve költségeket.
Nem városi környezetben az EU országaiban a kén-dioxid tonnánként
átlagosan 5200 euró, a nitrogén-oxidok 4200 euró, az illékony
szerves vegyületek 2100 euró, míg a por (kifejezetten a két
mikrométer átmérőjűnél kisebb részecskék, az ún. PM2.5) 14
000 euró kárt okoznak.
Városokban a kén-dioxid és a por sokkal több kárt okoz, mint
vidéken. A PM2.5 kibocsátás például tonnánként további 33
000 euró költséggel jár minden 100 ezer lakosra vonatkozóan,
míg a kén-dioxid esetében ugyanez a kár pótlólagosan 6000
euróra tehető a vidékre becsült értéken felül. Ezek az adatok
rámutatnak a porszennyezés csökkentésének fontosságára, amelynek
felismerése az utóbbi időben egyébként is felerősödött.
Az egyes országokra becsült adatok eltérésének a különböző
népsűrűség, az uralkodó szélirány és Európa nagy népsűrűségű
központjaitól való eltérő távolság az oka
Forrás:
Estimates of marginal external costs of air pollution in Europe,
2002)
--------------------------------------------------------------------------------------------------------
Jó tudni:
- Európai nagyvárosokban az autóval megtett
utazások fele 3 km-nél rövidebb és minden ötödik autózás 1
km-nél rövidebb. Minden nyolcadik autóút még az 500 métert
sem éri el, miközben 500 méter gyaloglás 8 percet vesz csak
igénybe, és nem kell parkolóhelyet keresni (www.gkm.hu). A
gépjárművek a hideg indítást követően bocsátják ki a legtöbb
és a legszennyezőbb anyagokat, mivel még nagyon rossz hatásfokú
az üzemanyag elégetése, ezért
- rövid útra (fél-egy kilométer) értelmetlen
gépkocsit használni,
- piros lámpánál, egy két perces megállásnál, ne állítsuk
le a motort!
- A gépjárművek utasterében sokkal magasabb
a légszennyezők koncentrációja, mint mellette az utcán, benzolból
például akár tízszer nagyobb a koncentráció a gépkocsin belül.
– Az Egyesült Államokban a rákkeltő szennyező anyagok 78 százaléka
a dízelmotorok által kibocsátott anyag.
- A városi légszennyezést hivatalosan két-három méteres magasságban
mérik, míg a légszennyező anyagok nagy része nehezebb a levegőnél.
A légszennyező anyagok koncentrációja fél-, egyméteres magasságban
a legmagasabb, azaz ott a legszennyezettebb a levegő. Ebben
a magasságban van a gyerekek légzési zónája, a babakocsikban
is itt veszik a levegőt a csecsemők, és az utcai kávéházak
teraszán is ilyen magasságban ülünk.
- A légszennyező anyagokra különösen érzékenyek a gyermekek,
az idősek, a terhes anyák és a magzatok, a szívbetegek, az
asztmások és a dohányosok. A káros hatás mértéke attól is
függ, hogy egyes személyek mennyi ideig vannak kitéve ennek.
A városban szabad térben erősebb a szennyezettség, mint épületeken
belül.
- Európában a gépkocsik felelősek a légszennyezés 40 százalékáért,
ezen belül a városi környezetben:
- a nitrogén-oxidok kibocsátásának 70 százalékáért
(a tömegközlekedés részesedése a 10 százalékot sem éri el),
- a szén-monoxid kibocsátás 80 százalékáért,
- a szénhidrogének kibocsátásának 80 százalékáért,
- a szálló por (aeroszolok, korom) kibocsátásának 60 százalékáért.
- Magyarországon, minden huszonötödik táppénzes
napért a városi légszennyezés felelős.
- Egy felmérés szerint Magyarországon a benzinüzemű járművek
30, a dízelesek 50-60 százaléka nem felel meg a környezetvédelmi
előírásoknak. A legfőbb szennyezők a teherautók, valamint
a személygépkocsi-állomány 10 százalékát kitevő, körülbelül
300 000 kétütemű autó. Számítások szerint ezeknek a gépkocsiknak
a kivonásával a felére csökkenne a gépjárművek okozta légszennyezés
(www.hvg.hu).
|