A Levegő Munkacsoport, a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Rügyecskék Alapítvány, a Védegylet és a Zöld Fiatalok 2005. május 20-án levelet adott át a Fővárosi Önkormányzat képviselőjének, melyben felszólította a főpolgármestert, hogy haladéktalanul tegyen lépéseket az egészségkárosító részecskeszennyezés jelentős csökkentése érdekében.

Kis részecske-, szálló por-, aeroszol-, PM- (particulate matter) szennyezés - az utóbbi időben egyre gyakrabban találkozunk ezekkel a fogalmakkal a hazai és a nemzetközi sajtóban. Ezek a nagyjából azonos fogalmak nem egy bizonyos anyagot vagy egy kémiai szerkezetet jelölnek, hanem fizikai tulajdonságot, halmazállapotot.

Kémiai értelemben aeroszoloknak nevezzük a körülbelül 10 µ-es (mikrométer) átmérőnél kisebb, 0,001 µm-nél nagyobb, levegőben - mint közegben - diszpergált (szétszórt) állapotban előforduló, folyékony vagy szilárd halmazállapotú részecskéket. Ezen részecskék élettartama néhány perctől akár több hónapos időtartamig terjedhet a részecskék méretétől, kémiai összetételétől és tömegétől függően. PM10-nek a 10 µm-nél kisebb átmérőjű, PM2.5-nek a 2.5 µm-nél kisebb átmérőjű részecskéket nevezzük.

A városi levegőben található kis részecskék (PM) egyrészt a közlekedés és a szél által felvert porból származnak. Ezek jelentős része azonban nem ártalmatlan por, mint nagyapáink idejében volt, hanem tele van olyan anyagokkal, amelyek korábban nem léteztek, vagy csak sokkal kisebb mennyiségben fordultak elő. Ezeket az anyagokat a közlekedés, az ipar és egyéb emberi tevékenység juttatja a környezetünkbe.

 

 

1. ábra:Porkibocsátás Budapesten[1]

A kis részecskék további jelentős hányada közvetlenül a dízelmotorokból származik. A dízeljárművek részecske-kibocsátása - melynek legnagyobb része korom - egy nagyságrenddel (azaz tízszer) több mint a benzinüzemű motoroké. Az 1. ábra és az 1. táblázat jól mutatja, hogy a fővárosban a részecskeszennyezés fő okozója a közlekedés. Az ábrából az is nyilvánvaló, hogy a belső kerületekben és a főutak környékén a legsúlyosabb a helyzet.


1. táblázat: A szennyezőanyagok kibocsátásának ágazati megoszlása Budapesten 2002-ben (tonna)[2]

 

Az egészségi hatás

Tudományosan igazolt, hogy szoros összefüggés van az allergiás, asztmás, illetve egyéb légzőszervi megbetegedések előfordulása és a légszennyezettség mértéke között. A PM légszennyezés, amely nagy mennyiségben tartalmaz rákkeltő, illetve a légzőrendszert károsító anyagokat, a gyerekek számára jelenti a legnagyobb kockázatot, hiszen az ő immunrendszerük még kevésbé fejlett. Az Amerikai Egyesült Államokban ezek a részecskék teszik ki a levegőben található rákkeltő anyagok 78 százalékát. Az egészségre gyakorolt hatásuk függ a méretüktől, ugyanis a nagyobb méretű szemcsék megakadnak az orrunkban, míg az egészen kicsik lejutnak a tüdő mélyére. A legveszélyesebbek a már említett, 2,5 µm-nél kisebb, ún. ultrafinom részecskék, melyek légzőszerveink legmélyére is bejutnak, és onnan nem távoznak. További súlyos veszélyt jelent, hogy ezek a kis részecskék, a legkülönbözőbb szennyezőanyagokat tartalmazzák (pl.: kormot, káros szerves anyagokat, nehézfémeket, azbesztet). Egy részük rákkeltő.

Ezek a részecskék rátapadnak a növényi pollenek felületére, és magukat a polleneket is rendkívül agresszívvá, allergénekké teszik. Másrészt a pollenekkel együtt ezek a káros anyagok is bejutnak a szervezetünkbe.[3]

Az Európai Bizottság felkérésére - a Tiszta Levegőt Európának (Clean Air For Europe, CAFE)[4] folyamat részeként - átfogó elemzés készült a légszennyezés környezetre és emberi egészségre gyakorolt hatásairól. A felmérés eredményei riasztóak[5]. Kimutatták, hogy az Európai Unióban közel 300 ezer ember hal meg évente a 2,5 mikrométernél kisebb szennyező részecskék (PM2.5) következtében. Kiderült, hogy egy átlagos magyar ember, ha marad a jelenlegi szennyezési szint, több mint egy évet veszít az életéből a PM2.5 részecskeszennyezés következtében. Így e tekintetben Európában a harmadik legrosszabb helyet foglaljuk el. Budapesten a várható életvesztés elérheti a három évet is, ám szigorúbb határértékek betartásával ez az életvesztés a töredékére csökkenthető. (lásd a 2. ábrát)

 

2. ábra: Várható statisztikai életvesztés hónapokban az antropogén (ember okozta) PM2.5 miatt az 1997-es meteorológia helyzettel számolva, 2000-ben, illetve szigorú határértékek betartása esetén 2020-ban..

Az Országos Környezet-egészségügyi Központ 2003-as közlése szerint[6], ha az éves PM10 koncentrációt 20 mg/m3-re csökkentenék, azzal Budapesten évente legalább 1000, de akár 2400 halálesetet is megelőzhetnénk. Ugyanezen tanulmányok számítása szerint már egy 5 mg/m3-es éves koncentráció-csökkentés is 500-700 halálesettel kevesebbet eredményezne.

A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a porszennyezés mellett több más egészségkárosító anyag (nitrogénoxidok, szénmonoxid, kéndioxid, illékony szerves vegyületek stb.) is nagy mennyiségben található a főváros levegőjében. Mindezek az anyagok megsokszorozzák egymás káros hatását a szervezetünkre. Az asztmás és tüdőrákos megbetegedésekben szerepet játszó legtöbb tényező - mint például a dohányzási szokások, munkaegészségügyi állapotok - az elmúlt évtizedben nem romlott, a közlekedés kivételével. Ezért állíthatjuk, hogy nagyrészt a légszennyezés következménye, hogy a fővárosban rohamosan növekszik az asztmás és tüdőrákos betegek száma (lásd: a 3. ábrát).

3. ábra: Egyes légúti megbetegedések alakulása az elmúlt időszakban

Mivel a városi aeroszolok összetétele nehezen meghatározható, egységes egészségügyi határérték megállapítása igen bonyolult, mert sok aeroszolképző anyag már egészen kis mennyiségben is nagyon káros lehet. Ezért az Egészségügyi Világszervezet nem is ad meg egészségügyi határértéket a kis részecskék levegőbeli koncentrációjára, mert álláspontja szerint nem létezik olyan alacsony koncentráció, amely biztosan nem károsítja az egészséget.

A törvény

A PM2.5-öt is magába foglaló PM10-re vonatkozik egy olyan EU irányelv, melynek szabályait Magyarországon a 14/2001. (V. 9.) számú KÖM-EüM-FVM együttes rendelet (lásd a 2. táblázatot!) hirdette ki. Ezek a jogszabályok 2005-ben legfeljebb 35 olyan napot engednek meg, amikor a PM10 koncentrációja a határérték felett lehet egy mérőállomáson. Ehhez képest 2005-ben Budapesten a Baross téri mérőállomás már március 16-án a harminchatodik határérték feletti napot mérte. Nem volt sokkal jobb a helyzet az V. kerületi Erzsébet téren, ahol a 36. határérték feletti nap március 31-én következett be, sem pedig

2. táblázat: Kivonat az imissziós (környezeti levegőminőségi) határértékekről szóló 14/2001. számú KÖM-EüM-FVM együttes rendeletből

XIII. kerületi Honvéd telepen, ahol ez az időpont március 22. volt[7]. Sőt, mivel több napról hiányzik a mérési adat, feltételezhető, hogy ezeken az állomásokon a szennyezés már korábban meghaladta a rendeletben előírt értéket. A tavalyi évben, amikor még 55 mikrogramm volt a köbméterenkénti megengedhető légköri koncentráció (az idéntől hatályos 50-nel szemben - ld. a 3. táblázatot), a határérték feletti napok száma a Budapesten Baross téren 142 volt (lásd a 4. és 5. ábrát, valamint a 4. táblázatot!).


4.ábra: A napi PM10 koncentráció alakulása Budapesten a Baross téren 2004-ben

(Forrás: KvVM)

(A PM10 egészségügyi határérték 24 órás átlagokra vonatkozóan 2004-ben: 55 µg/m³)

5. ábra A PM10 koncentráció határérték túllépések Budapesten
a Baross téren 2004-ben

 

3. táblázat: Azon napok száma, amikor PM10 határérték túllépés volt 2004-ben 

 

A megoldás

Nem Budapest az egyetlen város, ahol a jogszabályban előírtnál rosszabb a részecske szennyezettség állapota. Hollandiában, Németországban, Belgiumban, Olaszországban és Spanyolországban a helyi polgárok és a civil szervezetek bírósághoz fordultak, hogy a helyi önkormányzat biztosítsa az EU irányelvében (minden tagállamra kötelező törvény) is előírt, az egészséget nem károsító levegőminőséget.

Amennyiben a szennyezettség rosszabb az előírtaknál, az önkormányzatoknak az 1996/62/EK irányelv értelmében azonnali hathatós intézkedéseket kell hozni a szennyezés csökkentése érdekében. Ausztriában, ahol a PM szennyezés sokkal kisebb gondot jelent mint nálunk, az intézkedések részeként[8] a részecskeszűrővel rendelkező dízelautók fogyasztási adóját csökkentik, míg azokat az új dízeljárműveket, amelyeken nincs szűrő, többletadóval sújtják 2005 július 1-jétől. A Budapesthez hasonlóan szennyezett német városokban is terveznek hasonló intézkedéseket.

A részecskeszűrők képesek a kibocsátott koromrészecskék több mint 90%-át megfogni. Míg Nyugat-Európa nagy részén a részecskeszűrők már gyakran szériatartozékai az új dízelautóknak, addig Magyarországon jelenleg elvétve árusítanak ilyen szűrőkkel felszerelt kocsikat. Sőt, nálunk több olyan típust is részecskeszűrő nélkül árusítanak, amelyeket tőlünk nyugatra már sorozatban azzal gyártanak (az előbbi megoldás ugyanis olcsóbb).

Egyes városokban, például Rotterdamban sebességcsökkentést vezettek be és egyéb forgalomcsökkentő intézkedéseket hoztak a szennyezés csökkentése érdekében. Számos városban magas parkolási díjakat vetnek ki a nem helyben lakók részére, több városban útdíjat vezettek be (legutóbb Londonban). Fejlesztik a tömegközlekedést, javítják a kerékpározás és a gyaloglás feltételeit is.

Úgy véljük, hogy a Fővárosi Önkormányzat a folyamatosan nagyon magas, gyakran az egészségügyi határérték négyszeresét-ötszörösét elérő PM10-koncentráció ellenére nem tesz meg minden lehetséges intézkedést e szennyezés csökkentése érdekében. Mindezidáig nemhogy intézkedések nem történtek, de még a törvényben előírt intézkedési terv sem készült el a helyzet javítása érdekében. A lakosság semmiféle tájékoztatást nem kapott arról, hogy milyen veszély fenyegeti az emberek egészségét. Ez ütközik az említett irányelv, a közérdekű adatokról szóló törvény, a környezetvédelmi törvény és az Aarhusi Egyezmény előírásaival is, amelyek kötelezővé teszik ilyen az esetekben a lakosság tájékoztatását.[9]

3. táblázat: PM10 egészségügyi határérték 24 órás átlagokra vonatkozóan