|
Korom
nélkül
az éghajlatért
A
német környezet-
és fogyasztóvédelmi
szervezetek1 2009 márciusában
kezdték meg a "Korom
nélkül az éghajlatért"
című kampányukat2,
amelyhez a Levegő Munkacsoport
is csatlakozott 2010 tavaszán.
A kampány célja,
hogy felhívja a politika
és a társadalom
figyelmét a korom éghajlatra
gyakorolt hatására,
megnevezze a szükséges
politikai döntéseket
és segítse azok
megvalósításának
módját. A közös
akció eredményeként
a szervezetek hatékonyan
és megfelelő szakértelemmel
jelenhetnek meg a médiában
és a törvényhozás
terén. Az együttműködés
legnagyobb előnye azonban az,
hogy regionális és
helyi szinten is vannak képviselői
a témának.
Miről
szól
ez a
kampány?
Az
Északi-sarkvidék
felmelegedése drámai,
különösen a téli
hónapokban figyelhető
meg jelentős hőmérséklet-emelkedés.
2000 és 2007 között
a globális hőmérséklet
átlagosan 0,54 Celsius
fokkal emelkedett az 1951-1980
között mért
referenciaidőszakhoz viszonyítva
(ld. az 1. ábrát!).
Az Északi-sarkvidéken
ugyanebben az időszakban felmelegedés
több mint 2 fok volt. 2008-ban
az Északi-sarkvidéki
melegedés nagyobb volt,
mint eddig bármikor:
amíg az átlagos
globális hőmérséklet
emelkedése a referenciaidőszakhoz
viszonyítva 0,44 fok
volt, addig az Északi-sarkvidéken
3,5 fokkal nőtt a hőmérséklet.
A hőmérséklet
emelkedése a tengeri
jég olyan mértékű
olvadását idézte
elő, amilyenre eddig a kutatók
sem számítottak.
Ha az olvadás tovább
folytatódik, az állandóan
fagyott talajban levő szén-dioxid
és metán is felszabadul,
ami tovább erősíti
a felmelegedési folyamatot.
A melegedés pedig hozzájárul
a tengerszint emelkedéséhez,
aminek világméretű
és visszafordíthatatlan
hatásai lehetnek. A következmények
beláthatatlanok és
nemcsak bizonyos területeket
érintenek majd, hanem
az egész világ
éghajlatát befolyásolni
fogják.
1. ábra:
A földfelszín átlaghőmérséklete
2008-ban az 1951-1980 közötti
időszakhoz viszonyítva
(a különbség
Celsius fokban)
Forrás:
James E. Hansen, 2008
 A
koromszennyezés nagyban
hozzájárul a klímánk
megváltozásához.
A fosszilis üzemanyagokból
és a biomasszából
származó koromszennyezés
hatása háromszoros,
mert azok.
--
elnyelik a nap sugárzását
és felmelegítik
a közvetlen környezetet
(közvetlen hatás);
--
kölcsönhatásba
lépnek a felhőkkel és
befolyásolják
az esőzés folyamatát
(közvetett hatás);
--
a hó- vagy jégfelszínre
kerülve megváltoztatják
annak albedóját
(azaz a fény visszaverődésének
mértékét),
ami a tavaszi olvadás
korábbi megkezdődését
eredményezi.
A
korom melegítő hatása
az Északi-sarkvidéken
már nyomon követhető
a korábban bekövetkező,
erősebb tavaszi olvadásban
és abban, hogy az állandóan
fagyos talaj mélyebb
rétegei is enyhülnek,
ami tovább fokozza a
melegedést.
2.
ábra:
A NASA
ábrája az Északi-sarkvidék
jégtakarójának
kiterjedéséről
2008. szeptember 12-én.
A piros vonal azt mutatja, hogy
mekkora volt a jég kiterjedése
e ugyanezen a napon átlagosan
1979 és 2000 közöt.
Honnan
származik
az Északi-sarkvidéken
található
korom?  A
koromszennyezést Európából
az északi félteke
uralkodó széljárása
szállítja Szibérián
át vagy közvetlenül
az Északi-sarkvidékre,
és ott lerakja. Érkezik
még korom Észak-Amerikából
és Délkelet-Ázsiából
is (ld. a 3. ábrát!).
Az Északi-sarkvidéket
érő koromszennyezés
mérési és
modellezési projektjének
a célja annak megállapítása,
hogy pontosan melyik területről
melyik évszakban mennyi
szennyezés érkezik.
3.
ábra:
A korom
eljutása
az Északi-sarkvidékre
Miért
fontos
a közlekedés? A világ koromszennyezését legnagyobb
mértékben az erdők és a gabonahulladékok égetése okozza. és
jelentős mennyiség keletkezik a háztartási mezőgazdasági
alapanyagú főzés, fűtés melléktermékeként.
A dízel járművek és a nem közúti
dízel üzemű gépek felelősek a nem égetésből (pl. biomassza-,
tarlóégetés) származó kibocsátás nagyjából 25 százalékáért.
A 4. ábra azt mutatja, hogy a 40-50. északi szélességi fokon,
tehát Közép-Európában a közlekedés a legnagyobb
koromkibocsátó, aminek az egyik oka az, hogy Európában a járművek
nagy része dízel üzemű.
A
dízel
részecskeszűrő, aminek
használatával
a kibocsátott korom 99
százaléka kiszűrhető,
az új és a régebbi
gépjárművekbe
is beépíthető.
Sajnos máig csak nagyon
kevés járművet
szereltek fel vele, és
ez azt jelenti, hogy a dízelmotorok
- kamionok, buszok, hajók,
építőipari gépek
- szűretlen kipufogógázt
engednek ki a levegőbe. A szűrő
beszerelésével
nemcsak a levegő lenne tisztább
és kevésbé
egészségkárosító,
de az északi-sarkvidéki
melegedés és jégolvadás
is csökkenne, ezek az előnyök
pedig globálisan is érezhetőek
lennének. Ez az oka annak,
hogy a "Korom nélkül
az éghajlatért"
kampány a dízel
járművek által
kibocsátott koromszennyezés
megszüntetését
célozta meg.
A
koromrészecskék
kevesebb mint egy hetet töltenek
a levegőben, ami a többi
üvegházhatású
gázhoz - például
a szén-dioxidhoz - viszonyítva
rövidnek számít,
ezért csökkenésére
az éghajlat is gyorsan
reagálna. Ha most a levegőben
rövid időt töltő szennyezőkre
összpontosítunk,
a kormot is beleértve,
a klímaváltozás
területén gyors
javulást érhetünk
el, és végre odafigyelhetünk
arra a problémára,
hogy miként tudjuk a
hosszú élettartalmú
szennyezők mennyiségét
egy biztonságosan alacsony
szintre csökkenteni.
4.
ábra:
A koromkibocsátás
forrásai
a különböző
szélességi
fokokon
Forrás:
Tami
Bond,
2009
A
szövetség
követelései
A kampány célja, hogy a közúti
dízel járművek
(autók, buszok, kamionok),
valamint a nem közúti
járművek és gépek,
mint például a
mozdonyok, hajók, építőipari
gépek koromkibocsátásának
csökkenését
elérje. Ezért
a szövetség követeli,
hogy minden dízel jármű
és egyéb gép
részecskeszűrővel legyen
felszerelve. A kampány
az Európai Uniót,
a nemzeti kormányokat
és a helyi hatóságokat
szólítja fel arra,
hogy hatékonyan lépjenek
fel a koromszennyezés
csökkentéséért.
A
szövetség továbbá
sürgeti a következő
intézkedéseket:
- Az
Európai Unió
2020-ig 100 százalékkal
csökkentse a járművek
és egyéb gépek
koromkibocsátását.
Ezt technikailag lehetővé
teszi, hogy a kipufogógázt
szűrő rendszerek és
a kevesebb szennyezést
kibocsátó
járművek előállítói
nagy számban megtalálhatók
Európában.
Tehát ha a kormányok
megtennék ezt a lépést
a környezetünk
érdekében,
azzal az európai
piacot is erősítenék.
- A kormányok
határozzanak meg
nemzeti koromkibocsátás-csökkentési
célt az éghajlatvédelmi
célkitűzések
alapján.
- Alkossanak
ösztönző környezetvédelmi
szabványokat és
korszerűsítsék
a közösségi
közlekedés járműállományát.
- Jelöljenek
ki környezetvédelmi
övezeteket (zöld
zónákat),
továbbá bővítsék
a meglévőket, és
onnan tiltsák ki
a szűrő nélküli
dízel járműveket.
- Ösztönözzék
a
kerékpárforgalmat.
Fordította:
Lencsés
Adrienn
(a
Levegő
Munkacsoport
megbízásából)
A
Levegő
Munkacsoport
már
évek
óta
sürgeti
a koromszennyezés
csökkentését
(ld.
például:
http://www.tiszta.levego.hu/pm10.html,
http://www.levego.hu/letoltes/kapcsolodo_anyagok/pm10-buszok-oszko_0906.pdf,
http://www.levego.hu/letoltes/kapcsolodo_anyagok/pm10_0907.pdf,
http://www.levego.hu/letoltes/kapcsolodo_anyagok/konferenciafuzet.pdf).
Ezt
korábban
a lakosság
egészségének
közvetlen
védelmében
tette,
most
azonban
már
ezt
kiegészíti
az éghajlatvédelmi
cél
is.
Szervezetek a koromkampányban:
Német Szövetség a
Környezetért és a Természetért
(BUND, www.bund.net)
Német Környezeti Segély
(DUH, www.duh.de)
Német Természetvédelmi
Szövetség (NABU, www.nabu.de)
Német Közlekedési
Klub (VCD, www.vcd.org)
|
